Gasztrorgia

Saját krumplit sütöttunk saját hagymával és saját petrezselyemmel, saját uborkát és saját paradicsomot ettünk hozzá. Desszertnek találtunk 6 szem málnát és két szem szilvát.
Ellendidill!!!
Egyszerűen jó kimondani, hogy saját: mi vetettük, mi ültettük, mi gondoztuk és mi szedtük le, hogy elkészítsük.
Kicsi kertünk növényeiben ugyanolyan élvezettel gyönyörködünk, mint a gyerekeinkben: nem tudunk betelni velük, és csak ámulunk, hogy micsoda csodát vagyunk hivatottak őrizni.
Most, hogy kertünk van, érezzük csak igazán, hogy család lettünk - összekovácsolódtunk. Megint valami mélyebbet ismerhetünk meg a világból.
Tanulunk, folyamatosan tanulunk: növényekről, állatokról, természetről, gazdálkodásról, házvezetésről, egymásról.
Játszunk, újra és újra eljátszhatunk a jelen és a jövő álmainak megvalósulásával.
Ismerkedünk a faluval: az irodalmi művekből visszaköszönő figurák kapnak ellendi nevet.
Egyre inkább a bőrünkön érezzük, hogy hogyan működik a falu, és mennyire más erők mozgatják a városi pulzálást.
Otthonteremtés. Minden, ami eddig jó volt, továbbvinni -  minden ami eddig hiányzott, megvalósítani.
Nyár. Szabadság. Mezítláb sétálni a saját földeden. Még a csalán sem tud megcsípni igazán.

Itt a gigaparadicsomunk

Minivacsora-asztal óriásparadicsomokkal, két uborkánkkal

Cseperednek a patiszoncsemeték is